Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elképesztő laikusság és dilettantizmus jellemzi a mai magyar társadalmat!

2008.02.22

 Jelen írásomban csak a szakterületemmel a hidrogeológiával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom, azzal sem a teljesség igényével, csupán néhány eklatáns kérdés felvetésével. Természetesen nem állítva azt, hogy más területeken nincs dilettantizmus, sőt tudom, hogy nagyon is létezik, de számomra nyilvánvalóan a szakmai kérdések kapcsán a szakterületen tapasztalható jelenségek a szembetűnőek, és talán ezek taglalására is van, vagy lenne alapos felhatalmazásom. Lássuk hát a meghökkentő felfogásokat-e területen:

 - A Duna-Tisza közén élő embert érthetően foglalkoztatja a térség vízháztartása, és annak alakulása, mivel felszíni vizekben szegényes területről van szó. Mivel a ma élő ember azt véli tapasztalni, hogy a vízháztartásban a víz csökken, így természetesen felállít teóriákat annak okának magyarázatára. Hát itt kérem fantasztikus megfogalmazások és nézetek terjedtek el. Melyek azok?

 1.) A talajvíz csökkenést egyesek (és nem kevesek) a térségben az 1960-as években kezdődött mélyfúrások következményének tudják be, mondván, hogy a talajvíz a mélységi rétegekbe szivárog le, a robbantások (szeizmológiai vizsgálatok) és a fúrások hatására, valamint a kitermelt kőolaj és földgáz helyére is az szivárog, vagy egyesek még az ömlést sem zárják ki!

 Hát kérem ez a teória sem semmi! Fantasztikus tájékozatlanságot, dilettantizmust takar. Aki ezt a teóriát hirdeti, az nem tudja, vagy számításon kívül helyezi azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a felszín alatti vizek nyomás alatt vannak. Ez a nyomás lehet az ún. telepi nyomás, mely a fedőréteg súlyából adódik, illetve lehet hidrosztatikus nyomás, mely a réteg helyzetéből, és a benne elhelyezkedő fluidum (folyadék) súlyából származtatható. Létezik még egy felhajtó erő is, mely a fluidumban oldott és oldatlan gázok, kivállásából, illetve felfelé áramlásából adódik. Ha pedig egy mélységi helyzetben lévő folyadék nyomás alatt van, akkor a felszínközeli folyadékok csak akkor tudnak a mélység felé áramolni, ha nagyobb helyzeti energiával rendelkeznek, mint a rétegbeli folyadékok. Ez jelen helyzetben semmiesetre sem valósul meg, tehát nem is áramlik talajvíz a mélységbe, ebből az is következtethető, hogy a talajvíz ilyen módon nem tudja szennyezni a mélységi vizeket és tározókat sem. A mélységi és talajközeli folyadékok keveredése csak abban az esetben képzelhető el, ha a mélységi folyadékok olyan potenciális erőnövekedést szenvednének, mely a felszínre, vagy közvetlen közelébe kényszerítené a mélységi folyadékot. Voltak ilyen jelenségek az 1960-as években, azaz a mélyfúrások megkezdése előtt, amikor is több helyen a felszínre tört a mélységi folyadék, így Kiskunmajsán, Kiskunhalason a Baki-kastély közelében, de említhető az az anomália, amely Tiszakécske és környékén tapasztalható a hőmérsékleti viszonyokat illetően. Ez a jelenség természetesen a talajvíz háztartásra is hatással volt, azaz növelte annak mennyiségét, és potenciális erejét is, valamint bizonyos keveredés is tapasztalható volt,mely a sótartalomban mutatkozott meg. tehát ez a teória bizony hamis és álságos, felfogható néphülyítésnek is, azzal együtt, hogy természetvédők és felelős beosztással bíró emberek hirdetik e teóriát, a dilettáns ember meg vevő rá!

 2.) Szintén a talajvízháztartással kapcsolatos teória az elsivatagosodás emlegetése, illetve annak tényként való kezelése, nyilvánvalóan a talajvíz mennyiség csökkenésének következményként.

 Valóban a Homokhátság legmagasabb pontjain tapasztalható a talajvíz mennyiség csökkenése, melynek oka eléggé összetett, de az elsivatagosodás, mint természeti jelenség a térségben nem áll fenn, és nem is a talajvíz csökkenés a jelenség fő oka.

 A talajvíz csökkenést elsősorban a megnövekedett talajvíz felhasználás, valamint a Homokhátság csapadékvíz elvezetése okozza, bizonyos kihatással van a felszíni műtárgyak fokozott építése is, de az utóbbi inkább regionális szinten érzékelhető. A fokozott talajvíz felhasználást misem bizonyítja jobban, mint az, hogy pl. Kiskunhalason az első nem talajvízre mélyített kútat 1830-ban fúrták 47-m mélységre, addig csak az ásott kutakból kitermelt víz terhelte a vízháztartást. Potenciálisan az akkori életforma kevés vízfelhasználást igényelt, így a legnagyobb fogyasztó az állattenyésztés miatt a számos és nem számos állatok voltak. A lakosság artézi kutakból történő, tehát már mélységi vízzel (100-130-m-es kutakból) ellátása csak az 1930-as években kezdődött el. Viszont az akkori lakosság létszáma töredéke volt a mainak. A közmű rendszer kiépítése az 1960-as években kezdődött el a városban, ekkor ugyan már megugrott a vízfelhasználás, de az már a mélységi rétegvizekből történt, a szennyvízet pedig a talajvízbe szikkasztották, így annak a csapadékon kívül, áttátelesen a szikkasztással, plussz beszivárgással is járt, így az egyenleg pozitív volt. A talajvízre és annak közvetlen közelében lévő rétegekre mélyített csőkutak (belógós, műanyag) számának megnövekedésével a talajvíztükör ismét jelentős terhelésnek lett kitéve, az öntözéses mezőgazdasági termelés elterjedésével. Hamis az az állítás, hogy a csökkenő csapadékmennyiség miatt csökken a talajvíztükörszint, ugyanis a sokévi átlagnak megfelelően a csapadék hajlam nem csökkent a térségben, bár a kontinentális éghajlatra jellemző módon annak ciklikussága kimutatható, az aszályok és a csapadékosabb időszakok váltakozásán keresztül. Mivel a térségre a csapadék hajlam, minden ellenkező állítással szemben a nyári időszakban a jelentősebb, amikor is a párolgás is magasabb értékű, ezért a beszivárgás a csapadékvízből kevesebb mint a téli időszakban, de látványos változást ez a mennyiségben nem okozott és nem okoz. A szennyvízkezelés is csökkenti a talajvíztükörszintet, mivel a szikkasztás a háztartásokban megszünt, a tisztított szennyvizet potenciálisan szikkasszák, mely területi behatároltsága miatt a térségre hatást gyakorol.

Összességében nincs elsivatagosodási jelenség a Homokhátságon, mert maga a természeti jelenség nem létezik, még akkor sem, ha a talajvízháztartásban vízcsökkenés tapasztalható. A vízcsökkenés nem olyan drámai és nem is lehet, mert minél mélyebb a talajvíztükörszint, annál kisebb a kipárolgás, azaz a természet így védekezik a jelenség bekövetkezése ellen. Így ellensúlyozza a vízmennyiség csökkenését! Tehát hamis állítás, álságos beruházási igények gerjesztésével, melyben nagy és jelentős szerepe van a politikának is. De néphülyítésnek sem rossz!

 Egyenlőre e két kérdés magyarázatával szerettem volna kicsit hozzjárulni a naivitás és a dilettantizmus elleni harchoz. Nyilván a továbbiakban is foglalkozom a témával, folytatva a szakterületet érintő kérdésekkel, mert van bőven!

 A vízháztartás alkalomszerű ingadozásai nem klímaváltozásokra vezethetők vissza. A belterjessé váló mezőgazdaság következtében pl. az aszályos időszakok következményei ma érezhetőbbek, mint régebben, egyrészt a jóval nagyobb termésátlagok miatt, amelyek a talajt kiuzsorázzák, másrészt az erdők kiírtása, a folyók és más felszíni vizek lecsapolása és a talajrombolás révén. A nyári szárazságok a Magyarország éghajlata mellett megszokott jelenségként meghatározott időközökben következtek és következnek be; pl. 1922, 1934, 1947, 1959, 1969, 1990, 1999.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

sandras52@emitelnet.hu

(Sári András, 2008.05.08 11:51)

Persze igazad van, és természetes, hogy a kitartás, a türelem, és persze a tapasztalatok és a tudás átadása, bizony kötelesség, sőt ha úgy tetszik küldetés. Ettől persze a dilettantizmus, még határtalan is lehet! Ezt a folyamatot kell, kellene egy kicsit mérsékelni, és akkor már nem élt az ember hiába! Szerintem sok meglepetés okozásával, jól lehet küzdeni ez ellen, mert a meglepetés=az ismerethiány beismerésével!

Hozzászólás

(Kiss Tamás, 2008.05.07 22:37)

Hát ez tényleg elég humoros kérés, ugyanakkor az MGSZ válasza számomra kissé felháborító. Ahogy a megelőző hozzászólásodban írtad, a dilettantizmus nem főben járó bűn, nem hiszem, hogy annak az embernek egy ilyen válaszlevél ("már az általános iskolában", "értelmes ember") jól esett.
Én sem pejoratívan értelmeztem még márciusban, mikor írtam, hogy akár nekem is címezhetted volna a szöveget. Jó olyanokról olvasni, beszélni amiről tényleg többet kellene tudni. De nektek tudóknak meg türelmes tanároknak kell lennetek a hozzátok forduló tudatlan emberekkel!

Kitartást!

Tamás

sandras52@emitelnet.hu

(Sári András, 2008.04.11 10:55)

Álljon itt egy a Magyar Geológiai Szolgálatbak címzett kérdés felvetés és az arra történő válasz, bizonyítandó az elképesztő dilettantizmus!
Kérdés: Tisztelt hölgy/úr! Szükségem lenne Fót alatt húzódó víz erek pontos térképére, különös tekintettel a Barackos düllőre. Szeretnék kutat fúrni a telkemen, és pontosan szeretném megjelölni a kút helyét. A választ a XXX@freemail-re kérem!
Előre is köszönöm: XX Gábor
Válasz a kérdésre:
Tisztelt XX úr!
Kérését a Magyar Geológiai Szolgálat mind elvi, mind gyakorlati okokból teljesíteni nem tudja és nem is akarja. Szeretném felhívni a figyelmét arra az általános iskolában már oktatott tényre, hogy a Föld felszíne alatt a víz vízadó rétegekben foglal helyet, és nem vízerekben folyik. Emiatt értelmes ember nem keres vízereket, és aki azt mondja, hogy valamilyen módon (például varázsvesszővel) ilyen vízereket ki tud mutatni, az vagy csaló szélhámos, vagy csendes bolond.
Javaslom, hogy járja körül a telekszomszédait, kérdezze meg őket, hogy a kútjuk hány méterről kapja a vizet, és ebből következtessen arra, hogy meddig kell fúrást lemélyíteni. Egy vízadó réteg sokkal nagyobb területre terjed ki, mint (feltételezhetően) az Ön telke.
Hát egy adalék az emberi dilettantizmushoz, remélem ezzel az oldalat látogatók hasonló tévelygését meg lehet akadályozni! Remélem! Mert a hülyeségnek nincs határa!

sandras52@emitelnet.hu

(Sári András, 2008.04.08 09:24)

Kedves Tamás!
Név szerint senkit sem szabad dilettantizmussal megvádolni, és nem is célom! A kifejtést követően dől, dőlhet el ennek ténye, aki meg úgy gondolja, vagy véli, hogy az, akkor azt is el kell fogadni! A dilettantizmus nem főben járó bűn, és nem értelmezhető pejoratívan sem!
Üdvözlettel: András

drymar@freemail.hu

(Kiss Tamás, 2008.03.03 17:31)

Üdv!

A címe az is lehetett volna: Kiss Tamásnak és a többi, a témában dilettáns számára!

Köszi, nagyon hasznos!