Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mélyfúrás

Cikkek

A hazai kőolaj- és gázkitörésekről

2009.01.02

1979. január 24-ről 25-re virradó éjszaka a Zsana Észak-2-es elnevezésű kutatófúrásból kisüvítő gáz meg is gyulladt, és a hatalmas lángoszlop éjszakánként még Kiskunfélegyháza határát is bevilágította.  Tehát rövidesen 30-éve történt, és bizony hasonlóan az 1981. december 29-én kitört algyői 683-as kúthoz, az egész ország láthatta a televízió képernyőjén az ádáz küzdelmet, melyet a kitörés elfolytása érdekében a kitörésvédelem és a vállalat szinte minden tagja folytatott. Az első kérdés, amely a tűz láttán felvetődik, hogy miért gyulladnak meg olyan könnyen a kútból kitörő földgáz- vagy olajtömegek?
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 0

Kiskunhalas mélységföldtani szerkezete 4357-m-ig

2008.12.27

Az előző hasonló témában megírt bejegyzésben Kiskunhalas város mélységszerkezetét 1103-m-ig tárgyaltam a városi strand hévízkútjának szelvényei, és karotázs mérési adatatainak felhasználásával. Jelen bejegyzés a közigazgatási területen lemélyített KihaD-I. számú felderítő kutatófúrás kutatási eredményeinek és dokumentációinak felhasználásával, azzal, hogy természetesen az adatok csak tájékoztató jellegűek, mert a rétegszerkezet fúrásonként és területenként változik, de a közölt adatok alkalmasak arra, hogy fogalmat tudjunk alkotni mélységföldtani helyzetéről a településnek.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 0

Kiskunhalas mélységföldtani szerkezete 1103-m-ig

2008.12.25

Sok félreértés és magyarázat születik abból, hogy nagyon sok ember nem ismeri települése mélységföldtani szerkezetét, és a rétegekben uralkodó fizikai törvényszerűségeket, illetve azok fizikai jellemzőit sem. Így aztán számtalan tévhit, illetve képtelen állítás lát napvilágot, kiváltképp magukat természetvédőként aposztrofált személyek által. Sajnos a tévelygések pedig nagyon is félrevezetők lehetnek, mellyel a jószándékú mozgalmak bizony hamissá, és megbízhatatlanná is válhatnak. E tévhitek eloszlatására kívánom ismertetőmet megírni, mellyel remélem eloszlathatóvá válik számos ilyen alapon megfogalmazott állítás is.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 0

A béléscsövezés, illetve a kútkiképzés fejlődése

2008.03.06

 Sok emberben felvetődik a kérdés, hogy kezdetleges technikával és módszerekkel hogyan és milyen erőfeszítésekkel lehetett lejutni olyan mélységekbe, melyekről a különböző kutak kapcsán adatok vannak. Bizony a kutatás és mélyfúrás óriási fejlődésen ment át, a kútkiképzéssel együtt. Erre a problémára és fejlődési vonalra szeretnék bizonyos fokig magyarázatot adni, úgy is mint gyakorlatban számtalan műtárgy kivitelezője, és üzembe állítója. Érdekes és sokszor a laikus számára rejtélyesnek és valljuk be őszintén néha hihetetlennek tűnő módszerek ismertetésével.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 2

A magyarországi hévízfeltárás fejlődés 1966-ig

2008.03.05

 A magyarországi hévíz feltárás mintegy 142 éves történetének ismertetését célszerű az első 100 évvel kezdeni. Zsigmondy Vilmos 1866-ban  mélyítette le 37-m mélyen a harkányi Alsókutat, melynek időpontjától számítható a hazai hévízkutatás és mélyítés. Annak idején uttörő vállalkozás volt ez, a városligeti 970,48 m-es mélységű kút fúrásával együtt, mely 1868-1877-ig tartott, nem csak hazai, hanem európai viszonylatban is. Zsigmondy Vilmos alapozta meg a magyar fúróipart, és tette méltán világhíressé is. Hévíz kutatásban pedig a világ egyik legeredményesebb országává Magyarországot.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 0

Az ásott kutaktól a szénhidrogén kutakig

2008.03.01

 Mint ahogy a mélyfúrás történetének ismertető fejezeteiben látható a kutak mélyítése és egyre nagyobb mélység elérése, nem az ivóvíz, illetve a víz biztosítása generálta, sokkal inkább a Földben található más ásványok kutatása, kitermelése. A Kiskunság területén viszont a gazdasági élet, a nagybani és szilaj állattenyésztés tette szükségessé azt, hogy kutakat mélyítsenek. Itatásra egyaránt használták a természetes vizeket és az ásott kutakat. A kiskunsági szikes tavak különösen alkalmasak voltak az itatásra, hiszen nagy sótartalmuk nélkülözhetővé tette a sónyalatást. A természetes vizek és a legelők nem mindig estek egymáshoz közel, így az ásott kutaknak nagyobb szerepe volt az itatásban.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 4

Határkövek a mélyfúrás történetében, a fúróberendezések fejlődésében és a fúrási teljesítményekben a 18.században

2008.01.01

Az eddigiekben az ókor I.e. 2550 és Kr.után 1713, a 17. század végéig került tárgyalásra a fejlődés és teljesítmény növekedés. Jelentős fejlődés állapítható meg a fejlődésben és a fúrási teljesítményben is. Az összegzés arra is megfelelőnek  tűnik, hogy  képesek legyünk olyan belátásokra is, hogy tulajdonképpen a mélyfúrás fejlődését nem is egészen az édesvíz nyerés generálta teljes egészében, hanem inkább a szárazföld belsejében élő társadalmi rendszerek egyik szintén az életfenntartás szempontjából igen fontos ásvány a só kutatása generálta elsősorban a mélységi és egyben technológiai fejlődést. Igen ezekben az időkben bizony a só értéke nemhogy vetekedett de meg is haladta az aranyárat, melynek ténye aztán a sóban gazdag vidékek óriási fejlődését is előidézte.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mélyfúrás | Hozzászólások: 0