Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 




 

 

Téglás Város Sporttelepének belvízmentesítése

2011.12.26

 Téglás város sporttelepe egy volt kastély csónakázó tavának feltöltésével létesült. Probléma volt a felszíni csapadék elszivárgása, melynek hiánya belvíz állapotot eredményezett. Ennek következtében a kihasználtság éves szinten minimálisra csökkent. Ezt szüntettük meg 2011. áprilisában történt kivitelezésünkkel.

 

A Dongéri-főcsatorna és a vele kapcsolatos anomáliák

2009.07.20

Úgy, ahogy a Duna-Tisza közi Homokhátság nyugati részének van Átok-csatornája, úgy bizony a középső résznek is van, vagy legalább is sokan így vélekednek. A nyugati rész  "Átok-csatornája" a Dunavölgyi-főcsatorna, míg a középsőé a Dongéri-csatorna. Mindkettő anomáliák tömkellegét veti fel, és azzá is válik, természetes vagy nem éppen természetes érdekek mentén. A témával kapcsolatosan megemlíthető, hogy a tájékozatlanság bizony nagy úr, és ezzel együtt bizony rengeteg téves nézetet, és téves megvalósítási lehetőségeket sugall, melyek nem veszik figyelembe azt, hogy a természetet érdekek mentén leigázni nem lehet. A természet öntörvényeinek ismerete nélkül, felelőtlenség minden nyilatkozat, pátosz, és ítélet!
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 3

A Sós-tó párolgási értékei számadatokkal

2009.06.23

Az már egészen biztosra vehető, hogy a tó vízháztartásának egyensúlyának megteremtése nem nélkülözheti a tó teljes meder rekonstrukcióját, bár milyen költségekbe is kerül. Tehát mindennemű másirányú beavatkozás és elképzelés, javaslat másodlagossá válik. Az is bizonyítható, hogy a rekonstrukció nélkül, akár a mesterséges vízpótlás, akár egyéb vízkészletekből történő vízpótlás eredménytelenséghez, és a tó ökoszisztémájának megváltozásához vezetne. Ezért fontos, hogy a vízveszteség (párolgás) becslése számadatokkal is bizonyíthatóvá, tényszerűvé tehető legyen. Mivel készültek elemzések, ezért ezek közzé tétele, talán meggyőzi azokat, akik más megoldásban gondolkodnak.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 0

SÓSTÓ VÍZPÓTLÁS LEHETSÉGES MEGOLDÁSAINAK KÖRNYEZETI ELEMZÉSE

2009.04.05

 A Sóstó vízszintjének többszöri ingadozása miatt elmúlt időszakban többször is felvetődött a vízpótlás szükségessége. Általában, tényleges vizsgálatok nem készültek, illetve azok megkezdése előtt csapadékosabb időszak következett be, amely elodázta, illetve eloszlatta a Sóstó kiszáradását előrejelző jóslatokat, így konkrét műszaki és környezeti vizsgálatok ezzel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben nem is történtek. A 2000-es évek elején, mintegy 3-évig tartó vízszintcsökkenés miatt azonban egyre határozottabban fogalmazódott meg az az igény, és megállapítás, hogy fel kell készülni a tartóssá váló vízhiány enyhítésére, illetve pótlási lehetőségére. Szükséges tehát ennek a problémának környezeti elemzése.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 0

Kapilláris erő igénybevételének lehetősége A Sóstó vízháztartásának stabilizálása érdekében

2009.03.27

 Ismert, hogy a sekély szikes tavak fő vízháztartást befolyásoló tényezője a talajvíz. A talajvízből nyerik a tavak szinte a teljes vízkészletüket. A talajvíz felszínre kerülése nem csak a felszín mélyebb területein valósulhat meg, hanem a kapilláris erőnek köszönhetően hajszálcsövességből adódóan magasabb területeken is. Közismert az is, hogy a szántó művelés fő és igen fontos művelete a hajszálcsövesség megszüntetése, mechanikai úton (kapálás), illetve egyéb más módon vegyszeres gyomírtás stb. A szántó művelésnek tehát nem érdeke, sőt kimondottan ellensége a hajszálcsövesség ténye, hisz így párolog el a felszínen a talajvíz, illetve így csapolódik meg. A tavaknak pedig ez az éltető eleme. Érdemes tehát e nem mellékes tényt gyakorlatban alkalmazni a tavak vízháztartásának stabilizálása érdekében.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 0

Sóstói Intézkedési Terv szükségessége

2009.03.23

 Az Európai Unió kötelezően előírja minden 50 ha-t meghaladó víztest tulajdonosának, hogy vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, vagy egyéb intézkedési tervet dolgozzon ki. Az állami tulajdonban lévő nagyobb tavak és vízfolyások már rendelkeznek tervekkel, 2005-óta pedig a kisebb tavak és vízfolyások vízgyűjtő területeire dolgozzák ki a CIS és GIS rendszerbe illő terveket. Mivel a Sóstó önkormányzati tulajdonban van, így az önkormányzat is kötelezve van a tó méreténél fogva a tóval kapcsolatos terv kidolgozására. Ebben az esetben szerencsésen egybeesik a feladatrendszer a társadalmi igényekkel, a tó hosszútávú fennmaradásával, illetve annak minőségmegőrzésével.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 0

A Sós-tó hasznosításának és hasznosíthatóságának anomáliái

2009.03.13

 A közelmúltban alakult meg egy társadalmi bizzottság azért, hogy állást foglaljon abban, hogy a jelenleg ugyan hasznosított tavat, még szélesebb körben lehessen hasznosítani, és talán társadalmasítani is a városban élők számára. Nem egyszerű feladat ennek korrekt és szakmailag alátámasztott döntésnek a meghozatala, mely bizony nem nélkülözheti a vizi ökoszisztéma teljes vizsgálatát, a teljes társtudomámyok kutatási eredményeinek analizálását sem, ezzel együtt a várható hatások elemzését sem! Komoly antagonisztikus anomáliákkal kell szebenézni. Ezt kívánandó egy nem a teljesség igényével megfogalmazott figyelemfelhívás!
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 3

A Sós-tó hidrológiai és vízkémiai elemzése

2009.02.03

Az elemzés nagy problémákat vet fel! Sajnos! A nevezett természeti képződmény nagy figyelmet érdemel a városban. Viszont arról egy szó nem hangzik el, hogy a figyelem nem elég, ettől sokkal többre van szükség! Szükség van, illetve szükség lenne az elemzéshez elengedhetetlenül szükséges mérési eredményekre, illetve a szándékra, hogy a természeti képződményt mire kívánjuk használni. Ehhez nagyon alapos felmérés, és döntés szükséges. Semmivel nem rendelkezünk, csak elvont megvalósíthatósági javaslatokkal. Így bizony nem megy! Nem megy a tervezés, nem megy a hatásvizsgálat, és nem megy a tó rekunstrukciós elképzelései sem. A víz utánpótlásra, csak annyi a válasz, hogy mennyit és mikor, és miként! Remélem mindenki megérti, illetve megértette, hogy a Sós-tó nem ötletbörze! Remélem igen!
 

A Sós-tó vízrajzi, hidrológiai jellemzésének szükségszerűsége

2009.01.30

Ahhoz, hogy a Sós-tóval kapcsolatosan bármilyen beavatkozást, vízjárás-rendezést tervezni lehessen, valamint a tóval kapcsolatos szükséges kezelési utasítások elkészüljenek, ismerni kell az egyes vízjárási elemek alakulásának törvényeit. A bonyolult vízjárási képet általában a megfelelő hosszúságú, napi vízhozam és vízállási adatok idősorának elemzésével lehet kialakítani. Ki kell tehát építeni egy vízállásészlelőt, mellyel megismerhetővé válik a több éves vízhozam-adatsor. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy különböző érdekek mentén kerüljön sor a vízhozam becsülésére és jellemzésére. Tehát folyamatos vízmérlegkészítés szükséges.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 0

A vízvisszatartás anomáliái Kiskunhalas közigazgatási területén

2009.01.24

 Számtalan dilettáns és minden szakmai alapot nélkülöző kiszólások, ötletszerű megvalósítások jellemzik a témát. Egyre hangosabban szól a dilettánsok szólama, miszerint egy liter vizet sem szabad kiengedni Kiskunhalasról. Sajnos a dilettánsok szólama sokkal hangosabb a szakmai érveknél, de abban biztos vagyok, hogy nem szabad meghallgatni az egyre erősödő szólamokat, merrt szerintem a tényeken alapuló szakmai érveknek kell a témában érvényesülni, már csak azért is, mert nem szabad olyan ismételt hibákat elkövetni, mint az 50-es években. Pedig nagyon közel állunk hozzá! Remélem jelen gondolatok gátolni fogják, annak bekövetkeztét!
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Hidrogeológia | Hozzászólások: 1